Érdekességek

Székes közmondások
Tudta-e, hogy… ?
Székes versek
Népszokások, babonák

 

Székes közmondások

Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány olyan közmondást, szólást, amely székkel kapcsolatos. A bővítéshez várjuk a segítséget az impala@impala.hu e-mail címre!

 

1. Két szék közül a pad alá esik./ Aki két székre ül, hamar leesik.
Az egy fenékkel, egy lovat mintára épülő gondolati tartalom.

2. Az, aki a széken ül, ugyanolyan, mint azok, akik hordják azt.
Kínai közmondás, amely az emberek egyenlőségére utal.

3. Lassan készül, mint a Luca széke.
Akkor szokták mondani, ha egy munka nagyon lassan készül el.

4. Mosolyog, mint a fakutya.
Elsősorban azt az eszközt nevezték fakutyának, ami egy szántalpakra erősített szék volt. Régi korok emberei, még a századelőn is, szórakozás gyanánt, korcsolyázás mellett ezzel tologatták egymást a jégen. A szántalp elől-hátul felhajlott, oldalról nézve pedig olyan volt, mint egy mosolygó száj. Valószínűleg innen ered a mondás.

5. Kösd be a széklábat!
Régen, ha egy gyermek egy kis ütés miatt kezdett el sírni, azzal próbálták csitítani, hogy a széklábat fogják bekötni, s az ő fájdalma elmúlik.

6. Ott felejtette a kis széket./Magával hordja a kis széket.
Leginkább hölgyekre mondják, kik sokáig szeretvén beszélgetni, időn túl elmulatnak, elfelejtik magukat.

7. Kicsi vagyok, székre állok, onnét egy nagyot kiáltok, hogy mindnyájan meghalljátok: Boldog új évet kívánok!
Bár ez nem közmondás, hanem inkább szólás, de mégis közreadjuk.

 

Tudta-e, hogy… ?

 

Csak 5000 éve ülünk?
Bár már 1 900 000 éve egyenesedett fel a homo sapiens, mégis leülni csak sokkal később tanult meg.

Egyiptomi ágyA legrégibb bútorok az ágy és az ágykeret?
Az első ágyat Egyiptomban találták. I.e. 2700 körül Kheopsz fáraó készíttette Hetepheresz királynőnek. I.e. 2. évezredből pedig Tutanhamon egyik tábori ágya, került elő, ami nagyon hasonlít egy mai kempingágyra.

Egyiptomban már i.e. 4000 körül az ülőke volt a legfontosabb bútordarab?
Bőrből vagy növények szárából készítették a felületét. Az első támlás szék, ami az összecsukható szék elődje is innen ered. Kezdetben ezek egyszerűek voltak, majd elkezdték díszíteni is őket.

Miből voltak Mezopotámiában a székek lábai?
Mezopotámiában a székek lábai állatok lábainak formáját vették fel.

Mivel díszítették a perzsák a széktámlákat?
A perzsák a széktámlákat díszítették: levélkelyhekkel, gyűrűkkel, vájatokkal.

A kínai bútorművészet az egyenes vonalakat és a merev formákat kedvelte?
Ennek fő oka, hogy a bambuszból lehetetlen hajlított formákat készíteni.

A görögök több bútorkészítési technológiát is ismertek?
Az intarzia elődjét, a keretbetétes szerkezeteket, a furnírozást, és a gőzöléses fahajlítást. Bútoraik szerkezete egyszerű és anyaghatású volt. Az építészetből vett formákat sehol sem használták. A legnépszerűbb faanyagok az ébenfa, a pálmafa, a diófa, a cédrusfa, a jávorfa, a puszpáng és az olajfa voltak.

A rómaiak már plasztikus díszítéseket is alkalmaztak (fafaragás, fémplasztika)?
Legkedveltebb anyagaik között megtaláljuk a cédrust, a tuját, az olajfát, a kőrist és a jávorfát is. Berakásokhoz a buxust, az ébent, a pálmát és a platánt használták.

akantusz levélAz Augustus korából ismert díszítések fő alkotórészei az akantuszlevél, a füzérek és a girlandok, illetve a gyümölcsök?
A díszítő eljárások közé tartozik: a faragás, a gravírozás, a festés, az aranyozás, a furnírozás és a berakás.

A római házakban többféle bútortípus volt?
Az ülőbútorok közül a zsámoly, az összecsukható szék és a támlásszék ma is változatlanul megmaradtak.

Rivarola márki, Genova nagykövete párizsi útjáról visszatérve vitt magával egy széket Olaszországba, amelynek minőségi másolatát szerette volna elkészíttetni?
A munkát Giuseppe Gaetano Descalzira vagyis a “Harangozó”-ra bízta. A mester, aki büszke volt munkájára, nem szerette volna más munkáját utánozni, ezért nem csak továbbfejlesztette, de új külsőt is varázsolt a széknek. A szék cseresznyeágakból készült, és úgy hirdették, hogy “olyan könnyű, hogy egy gyerek könnyen felemeli egy újjal”. Ez a szék születése után több mint 200 évvel is a rendezvények főszereplője volt.

Három alap ülőbútorformát ismerünk?
Zsámoly, szék és díszülés. A zsámoly eredeti, régi formája egyszerű, a lábai négyszögletesek, az ülőfelülete fonott. Az x-lábú, összecsukható szék, melyet ugyancsak a legelső ülőalkalmatosságok közé sorolnak, Egyiptomból ered.

A klismos, ami egy elegánsabb V. századbeli szék, főleg nőknek készült?
Lábai sarló alakúak, amelyek a széles, hajlított támlalemezt is tartják.

Az iszlám világban egyáltalán nem volt szükség ülőbútorra?
Mivel ők szőnyegen és párnákon foglaltak helyet.

Az ókori görögök székeket használtak otthon és a munkában, de ennek ellenére az étkezés fekve, az úgynevezett kliné-ken zajlott?
A kliné egy ágyszerű bútordarab, mely készülhetett fából, bronzból vagy akár nemesfémből is.

A görögök nevezték el a széket?
Az angol „chair” szó eredete visszavezethető a görög „catedra” szóra.

Az „előkelők ülése” a katedra azaz solium volt?
Amely a klismosból fejlődött ki, de ez már nehezebb, viszont kényelmesebb karosszék volt. A solium olyan szék, amely a módosabb családokban a családfő ülőalkalmatossága volt. Leginkább márványból készültek, állatlábakkal és domborművekkel díszítették.

A szék a hatalom szimbóluma volt?
Aki széken ült, az uralkodott. A templomokban például a hűbéresek csak a padokra ülhettek.

Thonet székA híres Thonet chair no. 14 másik neve
Vienna szék és már több mint 150 éve gyártják?

Pablo Picasso is nagy szerelmese volt a Thonet székeknek?

A chair no. 14 volt az első szék, amit gyári előállításra lett tervezve?

Michael Thonet hogyan mutatta be székeinek szilárdságát?
Ledobta őket az Eiffel toronyból a Párizsi Világkiállításon (A termékeivel akkor aranyérmet is nyert?)

A Michael Thonet által feltalált hajlított fás eljárás sok tervezőt inspirált?
A Thonet székek formáját leutánozva sokkal könnyebben hajlítható anyagokból (pl.: fémből) olyan nagy nevek is alkottak műveket, mint Le Corbusier, Marcel Breuer, Mart Stamm, Miese van der Rohe, Czechs Ladislav Žák és Jindřich Halabala.

pulóver fotelA ma élő hírességek közt is akadnak rajongói a Thonet széknek?
Sandra Bullock nappaliját is Thonet székek díszítik.

Aga Brzostek, lengyel lakberendező, pulóverrel kombinált fotelt tervezett?
Brzostek régóta álmodott egy olyan pulcsiról, amibe bele tud ülni. Ezt az elképzelést átértelmezve alkotta meg az óriáspulóverre hasonlító Autumn/Winter Chair-t, amelyben a takarórészt magunkra borítva rögtön melegen tart minket.

 

Székes versek

 

Kányádi Sándor: Három székláb

Van egy kis szék, három lábú.
Három lába három bábú.
Egyik Billeg, másik Ballag,
Harmadik meg Billeg-Ballag.

Így a kis szék meg nem állhat,
Szidja is a három lábat:
Állj meg Billeg, nyughass Ballag,
Ne lipinkázz Billeg-Ballag!

De ők aztán csak azért se
Nem hallgatnak a kis székre.
Billeg ballag, Ballag billeg,
Billeg-Ballag ballag-billeg.

Jár csak jár a három tébláb
Ringatózó három székláb,
Kedvében ekképpen járnak
A kicsi szék gazdájának.

 

Weöres Sándor: Rózsa, rózsa rengeteg

Rózsa, rózsa, rengeteg,
lányok, lepkék, fellegek,
lányok, lepkék, fellegek,
illanó könny, permeteg.

Lángoló menny, alkonyat,
csupa vér az ajakad,
csupa vér az ajakad,
ha csókollak, védd magad.

Minden árad, fut, remeg,
rád néz, aztán ellebeg,
rád néz, aztán ellebeg,
csak az Isten érti meg.

Messze libben a hajad,
nevetésed itt marad,
nevetésed itt marad,
mint kendőd a szék alatt.

Rózsa, rózsa, rengeteg,
lányok, lepkék, fellegek,
lányok, lepkék, fellegek,
illanó könny, permeteg.

 

Mudra Csaba: Asztalnál-szék

Nem kellett az asztalnál a fő hely,
sem plakát a falakon,
sem temető közepén a sírhely.
Sem köves út s puha ágy,
reszket a köd, ha eső szitál,
kopog a fagy, ha jön a délibáb.
Néz a hold, égetik a határt,
faluból zeng a zeneszó,
temetnek vagy lagziban jajszó száll.
Fagy a tócsa teteje,
zajlik a lég,
felhők lába fejemig lógva
– siralmat a harmat ígér…
Asztalok üresen állnak,
székek három lábon
senkire sem várnak…

 

Vörösmarty Mihály: Fehérvár

“A szent királyok széke dicső helyén
S bús sírjaik közt gyászosan andalog
Az ősi véren nyert szabadság,
S honja felé az egekbe készül.

Ki tartja őt meg fergetegink között?
Hajdan, ha vérrel kelle, megőrizék:
Most szólni sem mer érte a nagy
Nemzet elaljasodott korában.

Oh hőseinknek lelkei, várhat-e
Az elfajúlt kor tőletek új erőt?
Vagy nincs-e pillantattok is már
Veszni menő unokáitokra!”

Setét szemekkel nézve az ég felé,
Imígy tünődém a tetemek fölött,
S im zúg az első szent királynak
Sírja, mohos falait kitárván.

Megrobban és kél a fejedelmi szék,
S ő, mint ki hagyván százados álmait
Rossz napra virrad, búsan áll föl,
S könnye sebes kebelén lecsordúl.

László hatalmas széke is összeáll,
S most a tömérdek szellem előlebeg
Körös tekergő partja mellől
Mint egy erős komor esti felleg,

És hozza szörnyű fegyvereit, s nagyot
Zördít vasával pajzsa nyomos rezén;
Bánat s boszúság terjed arcán,
És iszonyú szeme vérbe fordúl.

Megrobban ismét egy fejedelmi szék,
S dörögve fölkél sírja homályiból
Kálmán dicsőült képe, s vissza –
Visszaesik nyugovóhelyére,

Amint az elhűlt nemzetet éktelen
Fordúlatok közt látja hanyatlani,
Mélyet sohajt, s szózatja, mint a
Megszakadó zivatar nyögése,

Harsogva zeng el szellemi ajkain:
“Oh mért setétebb éj nem esett reám,
Mért kell ez undok változás közt
Nemzetemet letapodva látnom?

Törvénytelen nép! mely nyomorúlt tanács
Forog fejedben s nemtelen érzemény?
Törvényt s hazát, mely ezredekre
Jusson, adánk kezetekbe: már ti

A nagy hazát nem képesek őrzeni
Szép tartományit veszni hagyátok. Oh
Most tépni kezdvén léteteknek
Szent kötelét, mire várakoztok?

A tőletek már megszegetett dicső
Törvényt talán külföld fia tartja meg?
Vagy még mitek marad, ha e kincs
Veszni fog a zavaros világon?

S ti, kik között mink hajdan uralkodánk,
Hol fényben állott a fejedelmi szék,
Törvénytekért ti sem buzogtok?
Ó haza halmai! essetek rám!”

Így szóla, s dörgő sírja alá borult.
A szent királyok képe sötétedett,
S bús és neheztelő jelekkel
Szálla le a porok éjjelébe.

Donászi Magda: Óvodától iskoláig

Egyszer régen édesanyám,
megfogta a kezemet.
Kicsit féltem, amikor az óvodába vezetett.
Csodálkoztam:
Mennyi játék!
Mennyi asztal!
Mennyi szék!
Gyorsan telt el a legelső nap,
gyorsan futott el a hét.

Négy év telt el,
négyszer láttuk az óvoda ablakán,
hogy zöld lombok integetnek,
vagy száraz ág van a fán.

Közben aztán úgy megnőttünk,
hogy az ágyunk kicsi már.
Holnap a mesesarok helyett,
az iskola padja vár.

 

Zbigniew Herbert: A szék

Úgysem titkolhatom el, hogy szeretem
Tölgyfa-lábakon áll négylábú kicsi állat
bőre durva, de csodálatosan hűvös
Ősszürke lény nincsen szeme csak arca
fahomlokának ráncai érett életszemléletről tanúskodnak

Szürke csacsi türelmes csacsi
szőröd kihullt a böjtöléstől
így ha reggelente megsimogatlak
csak a szálkák becőjét érzi a kezem

Tudod kedvesem voltak
kik azt állították: hazudik a szem a kéz
amikor formát tapint – az űrt tapintja

S ezek a rossz emberek még a tárgyakra is irigykedtek
a világot a tagadás horgával akarták kifogni
Hogyan fejezzem ki neked hálámat csodálatomat
Mindig megjelensz ha szemem szólít
Mozdulatlanságoddal magyarázod meg
szánalmas értelmünknek: mi is valódiak vagyunk
Így nyitják föl szemünk a hűséges tárgyak

 

Edward Lear: Az asztal és a szék

Szólt az asztal: jaj, te szék,
el nem hinnéd semmiképp,
a hőtől annyit szenvedek,
s négy lábamon tyúkszemek!
egy kis sétát tehetnénk,
levegőznénk! csevegnénk!
egy kis pletyka szabadon!
így szólt az én asztalom.

Az asztalhoz szólt a szék:
mennék én, ha mehetnék!
őrültség a gondolat!
nem tudunk, hát nem szabad!
Sóhajtva szólt az asztal:
már a próba is vigasztal!
annyi lábon, mint neked,
ennyin járni csak lehet!

Lassan mentek tipp-topogva,
le a lépcsőn a városba,
és bicegve és kocogva
körbe forogtak totyogva,
minden ember felkiáltott,
aki látta azt a párt ott:
ni! az asztal és a szék!
levegőzni jöttek épp!

Fasoron át messzi zöldben
kastélyt láttak lent a völgyben,
elkeveredtek! estig jártak,
sehogy haza nem találtak,
míg kalauznak az erdőn át
béreltek egy kis kacsát!
egy cincért s egy egeret!
egész díszkíséretet!

Otthon aztán boldogan:
ó, hogy mentünk, mily vígan!
ünnepeljük a napocskát!
együnk szalonnát, babocskát!
s velük ettek: kacsa, cincér,
az egérke volt a pincér,
s fejre állva táncolt mind,
míg kidőltek egyenkint.

 

Varga Márton: Szék-vers

Mindkét lábam görcsbe vala,
Nem segít a házak fala.
Csak egy dolog, mit szeretnék;
Minden vágyam most egy szék.

Hogy ha fárasztó már állnom,
Pihenésre őt használom.
Nem is kell már tovább várnom,
Közel van már legszebb álmom.

Lehet kőből, vasból, fából;
Csak ne legyen olyan távol.
S ha egy székre rákerülök,
A világ legjobb helyén ülök.

 

József Attila: Altató

Lehunyja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a ház,
Dunna alatt alszik a rét-
aludj el szépen, kis Balázs.

Lábára lehajtja a fejét,
alszik a bogár, a darázs,
velealszik a zümmögés-
aludj el szépen, kis Balázs.

A villamos is aluszik,
-s míg szendereg a robogás-
álmában csönget egy picit-
aludj el szépen, kis Balázs.

Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
máma már nem hasad tovább-
aludj el szépen, kis Balázs.

Szundít a lapda, meg a síp,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is aluszik-
aludj el szépen, kis Balázs.

A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed-
aludj el szépen, kis Balázs.

Tűzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
Látod, elalszik anyuka.-
Aludj el szépen, kis Balázs.

 

József Attila: Ülni, állni, ölni, halni

Ezt a széket odább tolni,
vonat elé leguggolni,
óvatosan hegyre mászni,
zsákomat a völgybe rázni,
vén pókomnak méhet adni,
öregasszonyt cirógatni,
jóízű bablevest enni,
sár van, lábujjhegyen menni,
kalapom a sínre tenni,
a tavat csak megkerülni,
fenekén ruhástul ülni,
csengő habok közt pirulni,
napraforgók közt virulni –
vagy csak szépet sóhajtani,
csak egy legyet elhajtani,
poros könyvem letörülni, –
tükröm közepébe köpni,
elleneimmel békülni,
hosszú késsel mind megölni,
vizsgálni, a vér hogy csordul,
nézni, hogy egy kislány fordul –
vagy csak így megülni veszteg –
fölgyujtani Budapestet,
morzsámra madarat várni,
rossz kenyerem földhöz vágni,
jó szeretőm megríkatni,
kicsi hugát ölbe kapni
s ha világ a számadásom,
úgy itt hagyni, sose lásson – –

Ó köttető, oldoztató,
most e verset megirató,
nevettető, zokogtató,
életem, te választató!

 

Zelk Zoltán: Este jó, este jó

Este jó, este jó,
este mégis jó.
Apa mosdik, anya főz,
együtt lenni jó.

Ég a tűz, a fazék
víznótát fütyül
bogárkarika forog
a lámpa körül.

A táncuk karikás,
mint a koszorú,
meg is hal egy kis bogár:
mégse szomorú.

Lassu tánc, lassu tánc,
táncol a plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.

De az ágy, meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.

Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is, mint a füst,
mert könnyű vagyok…

Ki emel, ki emel
ringat engemet?
Kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet…

Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül és ott ülök
az ölében én.

 

Brutyó Balázs: Távolból idézlek

Régi székben ülök.
sok papír előttem
gyerek vagyok most, de
tudom rég felnőttem.

Idézem az arcod
Idézem a szádat
Idézem a szemed
s eltűnik a bánat

szívemről, csak az a
Nagy távolság nyomja
ami kettőnk közé
beállt, s oly mogorva.

 

Tamás István: Gyermeknapra

Megtelnek a játszóterek,
mókázik most minden gyerek.
Körbe állnak, énekelnek,
zsákba futva versenyeznek.

Székre állva lángost esznek,
szemük, szájuk tejfölös lesz.
Boldogok most kicsik, nagyok,
ünneplik a gyermeknapot.

 

Népszokások, babonák

Hiedelem, babona:
1. Aki visszafordul az ajtóból, otthon hagyja a szerencséjét. Ilyenkor néhány másodpercre le kell ülni egy székre, hogy elillanjon az átok.

2. Ha az új asszony alatt a szék megcsikorog, akkor lesz gyermeke.

3. A színészek soha sem teszik a cipőjüket székre, mert az balszerencsét jelent.

4. Ha az embernek kártyázás közben rosszul folyik a sora, kicseréli azt a széket, amelyen ült egy másikkal.

 

Népszokás:
1. Egyetlen zsidó esküvőről sem hiányozhat a Hora a székek tánca. A tánc eredete feltehetően onnan ered, hogy a királyi családot széken hordozták. A násznépből néhány jó erőben levő fiatalember egy-egy székre ülteti az ifjú párt és a tömeg fölé emeli miközben énekelik a „Hava Nagila” éneket.

2. Egy másik zsidó szokás szerint azoknak a szülőknek, akik utolsó gyermeküket házasítják a násznép táncot jár. A boldog szülőket a táncparkett közepére helyezett székekre ültetik, és körbetáncolják őket, miközben előttük elhaladva csókot adnak nekik. Ez a tánc a Krenzel.

***

A Luca szék
boszorkányság, babona, bűbáj

Hagyományaink úgy tartják, hogy december hónap legjelentősebb asszonyi ünnepe Luca napja akkor teljesedik ki igazán, ha péntekre esik. Lányok, asszonyok számára főbenjáró bűn ezen a napon dolgozni (szőni, fonni, mosni, varrni), de még szomszédolni is. Dűteni, borítani, bontani, rontani, fosztani, fejteni, szétszedni, rombolni, a múlttól megszabadulni viszont egyenesen kötelező!

A Gergely-naptár életbelépésekor, Luca napja volt az év legrövidebb napja, és leghosszabb éjszakája, ezért gonoszjáró napként tartották számon. Ma, de talán régen is, az egész csak móka és kacagásként arra hivatott, hogy az ember fia és lánya tudja, mi végre van ezen a világon. Ma már nem keltetünk búzát, nem állítjuk keresztbe a seprűt és lefekvés előtt sem kapunk be egy-két gerezd fokhagymát, hogy boszorkányoktól védjük magunkat. Ám régen az emberek tökből készített, kivilágított fejekkel, vagy fehér lepelbe öltözve, belisztezett arccal, fakanállal, meszelővel ijesztgették egymást. Luca napján kölcsönadni nem, pénzt behajtani annál inkább szabad. Az e napon visszaszerzett hitel aranyat ér a következő évben. A Lucától karácsonyig tartó 12 nap időjárásából következtettek a jövendő év hónapjainak időjárására is. Gonosz szándékú nők – rontás elleni védekezés miatt – ezen a napon bizton számíthattak arra, hogyha látogatásokat tesznek, akkor őket a legnagyobb fejszére pisiltetik, alfelüket a tűzhely szájához verik, esetleg rongyokat kötnek a szoknyájukra vagy nyírseprűre kell ülniük.

Luca* (Lucia 304-ben szenvedett vértanúságot) a legenda szerint Jézus menyasszonya volt, ezért házasságszerző szentként nemcsak a családot, hanem a fiatal lányokat is segítette. Luca napján a vízbe tett és kizöldült meggyfa, aranyvessző ágról tudták meg férjhez megy-e az illető jövőre, akiknek nem volt kedvese kis cédulákra írta a lehetséges neveket, majd karácsonyig elégetett mindennap egyet. Az utolsó megmaradt cédula tartalmazta a férj nevét. Ráadásul a család, a hűség és a másokra való kacsingatás elkerülését ezen a napon valóban tökéletesen támogatta a reggeltől estig, orrba-szájba fogyasztott mérhetetlen mennyiségű fokhagyma is.

Luca széket többnyire csak hagyományőrző foglalkozásokon készíthetünk, de a hagyományként legismertebb szék lassan, 9- vagy 13-féle fából, 13 napig készül – naponta csak egy munkafázis engedélyezett –, hogy készítője azon állva, karácsonykor a keresztúton vagy az éjféli misén megláthassa a boszorkányokat. A leselkedőket azonban a boszorkányok üldözőbe vehetik ezért jó, ha védekezésül, időnyerés céljából apró szemű magvakat szórnak szét (a boszorkányoknak mind fel kell szedniük), hazaérve pedig rögtön elégetik a széket és saját lelki nyugalmunk érdekében senkinek nem szólnak arról mit is, kit is láttak.

Szoboszlai Krisztina

*Lucia – nevének etimológiája a latin lux fény szóból vezethető le – nemesi családba született. Amikor egy alkalommal, a gyógyulás érdekében, elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához elaludt. Álmában megjelent Ágota, és az égiek seregébe hívta. Ébredés után, Lucia örökre Jézus Krisztus jegyesének tekintette magát és arra kérte időközben meggyógyult édesanyját, ne adják férjhez vőlegényéhez. A vőlegény azonban nem nyugodott bele a döntésbe, ezért a fejedelemnél feljelentette a lányt keresztény hite miatt. Ő mindent megkísérelt, hogy Luciát visszatérítse pogány hitéhez, de hiába. Még ötven igavonó barommal sem tudta elvitetni a lányt a bordélyházba, hogy ártatlanságában megszégyenítse, majd olajjal és szurokkal öntötték le, de a tűz sem fogott Lucián. Végül elvágták a torkát, de addig nem halt meg, míg imádságát be nem fejezte. Lucia mellett hazánkban élt egy másik legenda is, ami az ősi hiedelemvilágból származó boszorkány ártó, rontó nőalakja, az úgynevezett Luca-asszony volt.

Comments are closed